Önismeret és konfiktuskezelés
Vincze Dorka, az Aspektus Csoport debreceni gyakornoka a Debreceni Javítóintézetben tart foglalkozásokat. A tízfős csoport főleg 16-18 év közötti fiúkból áll, akik előzetes letartóztatásban vannak, teljes bizonytalanságban, hogy mi vár rájuk. Dorka célja, hogy rávezesse a fiatalokat a megfelelő konfliktuskezelésre, módszereket tanítson nekik, hogyan kezeljék a rájuk nehezedő stresszt.
“Problémamegoldó készégek fejlesztésére, önismeretre mindenkinek szüksége van” – fogalmazza meg motivációját az ösztöndíjas. “Ők olyan fiatalok, akiknek fokozottan szükségük van az ilyen foglalkozásokra, segítségre a reális énkép kialakításában, de a kompromisszumkészség erősítésében is.” Dorka azért választotta a javítóíntézetet, mert a tanulmányaihoz kötődően már járt itt, tudta milyen a célcsoport, a helyszínt és a nevelőket is ismerte már. Ráadásul úgy vélte, itt nagyon hasznosnak lehetnek a foglalkozások.
Az intézetben a nevelők biztosítanak foglalkozásokat a bentlakóknak. Dorka arra törekedett, hogy a programja ezeket egészítse ki. “Az intézményben nagyon sok figyelmet fordítanak rájuk, igaz, az órákon elsődlegesen a fejlesztésre, oktatásra fókuszálnak. Én hasonló módon, kreatív kézműves foglalkozásokkal foglalom le őket” – magyarázta Dorka.
A gyerekek közül sokan több évet töltenek javítóintézeti nevelésben. A Dorka csoportjába tartozók az ítéletalkotás előtt állnak, nem tudják pontosan, mi vár rájuk. Emiatt jelentős feszültségben élnek, nehezen beszélnek nyíltan érzéseikről.
“Jó volt látni, hogy működik az elképzelésem, ki tudnak kapcsolni a foglalkozások alatt” – mondta el az ösztöndíjas. A kreatív alkotó tevékenységek közben beszélget a fiúkkal az önértékelésről, konfliktuskezelésről. Elsőre ő maga is meglepődött azon, hogy mennyire élvezik ezeket az eseményeket.
A gyakornok több szempont miatt is vágott bele a projektbe. “Elsődlegesen a plusz tudás, új ismeretek, tapasztalatgyűjtés motivált arra, hogy pályázzak. Vonzó volt számomra, hogy megismerhetek az országban négy civil szervezetet. Az új emberek, különböző élettörténetek sokat adtak nekem.”
Egy nap Dorkával Debrecenben – bepillantás az Aspektus Csoport gyakornokának mindennapjaiba
A képeket készítette és a képaláírásokat írta: Ruprech Judit
Vizsgaidőszak végén látogattam meg Dorkát barátaival közös albérletében. Az ablakba kiragasztott motiváló gondolatok sikerrel tartották benne a lelket, szép jegyekkel zárta a félévet.
Már jut egy kis idő a tananyagon kívülről is olvasgatni.
A kerekded, csendes Buddha Dorka egyik becsben tartott tárgya. Nem vallási okokból szerezte be, egyszerűen csak jól esik ránézni, kézbe fogni. Persze Dorka nyitott is a különféle emberekre és kultúrákra, lelkesen mesélt a magyarországi buddhista közösségnél, a tari Buddha Parkban tett látogatásáról.
Az utolsó féléven kívül a szakdolgozat leadása és az államvizsga van hátra, mielőtt Dorka teljesen fellélegezhetne – ehhez még kell kutatni egy kicsit.
Rövid fésülködést, sminkelést követően el is indulunk a könyvtárba néhány könyvért.
Király a lábtörlő, de pálinkával nem készültem – szerencsére, mert ez pont egy olyan alkohol, amit Dorka egyáltalán nem iszik meg.
Az egyetem felé tartva összefutunk egy csoporttárssal – mint ilyenkor szokásos – kicsit kielemzik a vizsgákat.
„A Debreceni Egyetem – az ország legrégebbi, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye” – olvashatjuk honlapján. Impozáns épület, és csak kőhajításnyira van innen a Nagyerdő. Tavasszal jó lehet itt egy-egy lyukasóra.
Dorka a Szociológia tanszék harmadéves hallgatója. A képzés során találkozott az Alternatív Közösségek Egyesületével, az „akéval”, akik közösségépítéssel- és szervezéssel, régiós civil szervezetek kapacitásfejlesztésével, közösségi tér működtetésével és demokratikus értékekre való részvételi, kreatív neveléssel foglalkoznak.
A lány az akén keresztül jelentkezett az Aspektus Csoport gyakornoki programjába. A csoport egy EU-s finanszírozású képzési és gyakornoki programot valósít meg debreceni, miskolci, pécsi és szegedi szervezetekhez kötődő fiatalok részvételével, és hosszú távú szövetséget, kooperációt is remélnek a négy város négy szervezete között.
Gyakornoki projektjében Dorka az EMMI Debreceni Javítóintézetben előzetes letartóztatásban lévő fiatalok számára szervez foglalkozásokat. Ezek fő célja az önismeret, reális énkép kialakítása és kommunikációs készségek fejlesztése, valamint a bent lévő fiatalkorúak jövőbeli terveinek pozitív irányba terelése. A foglalkozások keretein belül a stresszlevezetés és konfliktuskezelés, kompromisszumkészség témáját is érintik, könnyed feladatokkal, beszélgetésekkel, illetve kézműves/művészetterápiás jellegű tevékenységekkel.
Nem időzünk sokáig a vizsgaidőszakban csendes, üres egyetemen. Dorka egy lazább nappal ünnepli meg a sikeres vizsgákat, egyik önkéntes társával, Karolával a Bonitában fognak ebédelni. Csupa jót hallok a helyről, lelkesen meséli a választékot. Közben csörög a telefon, Karola elnézte az időpontot, és már ott vár, szedelőzködünk is.
Egy fotó erejéig még muszáj megállni. Az eső jól jön a talajnak – a pocsolya meg a fotósnak.
A villamosra felpattanva összefutunk egy újabb akés gyakornokkal, Ivettel. (Gyanúsan sokan vannak ezek a gyakornokok). Természetesen a vizsgaidőszak a fő téma, amíg a Bonita és az ebéd szóba nem kerül. Ivett is dicséri a helyet, kezdek éhes lenni.
Leugrunk az 1-es villamosról a Kossuth téren, összeszedjük Karolát.
Ölelés háttérben a Nagytemplommal.
Az olaszos étterem tényleg nagyon jó, a látvány megér Dorkának egy instagram posztot – az ízt meg mindenki képzelje hozzá.
A szociális munkás- és szociológus hallgatók nem mindig kedvelik egymást, gyakori a rivalizálás. A kivételek erősítik a szabályt.
Megérkezünk az akéba.
Így kell kinéznie egy tisztességes civil szervezet hűtőjének.
Egy másik Dóri, szintén az Aspektus Csoport gyakornoka, hamarosan indul foglalkozást tartani a nyírmártonfalvi tanodába. A tanodás gyerekek aranyköpései és a várandósság utolsó trimesztere vidám beszédtémákat biztosítanak.
Kell néhány cucc otthonra, az irodai látogatás után a lányok betérnek a Rossmannba. Végül nem vásárolnak semmit, – de az illatos gyertyák szagolgatása nem kerül pénzbe.
Esteledik, mire Dorka hazaér.
Nem, megint csak nem.
Tanulás után jöhet egy jól megérdemelt esti filmezés.
Dorka beteszi a füzetét a párna alá, hátha éjjel is gyarapodik a tudása. Mindketten jót mosolygunk rajta, de ahogy a lány meg is jegyzi: végül is nincs vesztenivalója.
Elköszönőben. Ajándék volt ez a nap Dorkával. Ajándék volt megismerni a vidám, mosolygós, őszintén kedves lényét. Egy olyan fiatalt, aki kimegy a vonatállomásra látogatója elé (pedig már van google térkép is, meg minden). Aki huszonegy évesen nem (csak) a tanulmányain és szabadideje minél könnyedebb eltöltésén, hanem a világ, vagy éppen a nála kevésbé szerencsés embertársai sorsán is gondolkodik.
Készült az Európai Unió finanszírozásával. A szöveg kizárólag a szerző(k) sajátja, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Tartalmáért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.