YOU THRIVE
Legyen valódi közösségi és legyen valóban szolgálat
A You Thrive szemléletformáló módon szólítja meg az Iskolai Közösségi Szolgálatot végző diákokat. A program során olyan innovatív tevékenységekbe hívjuk be partnerként a fiatalokat, amelyek keretében a közoktatásból (szinte) teljesen hiányzó állampolgári, demokratikus, részvételi tudásra tehetnek szert.
Olyan részvételi programokat valósíthatunk meg közösen az IKSZ keretein belül, amelyekre eddig kedvés példa volt Magyarországon. Iskolai Részvételi Költségvetés, Ifjúsági Ötlet Maraton, Közvélemény és Tanoda Önkormányzat.
Módszertani útmutató
Kézikönyvként használható kötet az Aspektus Csoport által kipróbált különböző ifjúsági részvételi módszerekkel.
Podcast
Ismerd meg a programot a Civil Rádió Miskolc rövid, informatív podcast adásaiban.
Lépésről lépésre
Mérföldkövek a You Thrive programban
Kapcsolat
Oktatási intézmények, pedagógusok, ifjúsági munkások, szociális munkások, fiatalokkal foglalkozó szakemberek felkeresése.
Kérdőív és interjú
Közvetlenül az érintettek releváns tapasztalatai alapján valós képet kapunk az IKSZ működéséről, így valós igényekre reagáló programot állíthatunk össze.
Jövő Műhely
A helyi szakemberekkel és érdekelt felekkel olyan tudásplatformok elindítása, amelyek új szakmai irányvonalakat adhatnak az IKSZ-szel összekapcsolódó állampolgári neveléssel.
Módszertani kiadvány
Kézikönyvként használható kötet az Aspektus Csoport által kipróbált különböző ifjúsági részvételi módszerekkel.
Részvételi programok
Helyi kísérleti ifjúsági részvételi programok Debrecenben, Miskolcon, Pécsen és Szegeden.
Tanulmány
Mérföldkövek a You Thrive prograan
IKSZ a tanárok és iskolák szempontjából
A tanárok az IKSZre első sorban pályaorientációs eszközként/foglalkozásként tekintenek. Jellemzően a legfiatalabb kollégák kapják meg az IKSZ koordinátori pozíciót (nem tudom, hogy lehetne szépen megírni, hogy rájuk lőcsölik), akik a feladatukat sokszor információhiányos helyzetben kell elvégezniük. Mivel jellemzően iskolánként egy koordinátor van, ezért “szakmailag magányosan” végzik a feladatukat. A tanárokat nem ösztönzik az IKSZ komolyan vételére, nincen órakedvezmény, képzés, illetve támogató attitűd, viszont rosszul működő és jelentős adminisztrációval terhelik őket. Az osztályfőnök az egyik kulcsszereplő, aki alapvetően meghatározza a diákok attitűdjét és a partnerek körét az IKSZben.
IKSZ a civil/fogadó szervezetek szempontjából
A civil/fogadó szervezetek szempontjából az IKSZ a belépő az önkéntesség világába a fiatalok számára, emiatt az a céljuk, hogy hosszú távon építsék az önkéntes bázisukat a fiatalok segítségével/által. Ezt a célt viszont nagyon ritkán érik el. A legtöbb szervezetnél nincsen állandó koordinátor, aki delegáltan a fiatalokkal foglalkozik. A szervezetek többségének nincsen stabil programja a fiatalok számára. Rövid távon nehéz értelmes feladatokat, munkát adnijuk, ez pedig akadályozza, hogy a szervezet és a tanuló között minőségi kapcsolat alakuljon ki. Másik probléma, hogy az IKSZ kötelező jellege elértékteleníti az önkéntesség fogalmát, de legalább is téves képet alakít ki a fiatalok fejében arról, hogy mi az “igazi” önkéntesség.
IKSZ a diákok szempontjából
A diákok saját tapasztalataik alapján sokszor értelmetlen feladatokat végeznek. Nem áll rendelkelkezésük kellő információ az egész folyamatról, a potenciális fogadószervezetekről. A diákok számára kiemelten fontos, hogy legyen információjuk/értsék a konkrét tevékenységet, mert ha nem értelmezhető számukra, nem mennek az adott szervezethez. Sokszor keveredik bennük az IKSZ, a diákmunka és önkéntesség fogalma. Akik csoportban dolgoztak, azoknak sokkal pozitívabb volt a tapasztalatuk az egész folyamattal kapcsolatban. A diákokban van igény arra, hogy reflektáljanak a tapasztalataikról és a fogadó szervezetekről, ezzel segítve azokat, akik még az IKSZ előtt állnak.
Közös problémák
Mind az iskolai, mind a civil oldalon nagy humánerőforrás hiány van az IKSZel kapcsolatban (is). Mindkét fél úgy gondolja, hogy a másik feladata lenne a tanulók felkészítése, informálisa, reflexióinak meghallgatása, de általánosságban elmondható, hogy egyik sem csinálja. A civileket az is akadályozza, hogy a jogszabályokat követve egy szervezet sem mehetne be diákokat toborozni/tájékoztatni az iskolába, mivel a “gyermekvédelmi törvény” miatt csak akkreditált szervezetek tehetik ezt meg, de nincs akkreditációs rendszer. A szülőket nem tekinti partnernek egyik fél sem, ez pedig erősíti azt, hogy a szülők segítik a tanulókat abban, hogy a nem túl szigorú rendszert kijátszva, érdemi munka nélkül letudják igazolni a szükséges órákat. Az IKSZet óraközpontú szemlélet jellemzi, tevékenységközpontú helyett. Nincs folyamatba ágyazva, nincs felkészítés és reflexió, valamint támogató attitűd, ezért értelmetlennek tűnik.
Megoldási javaslat
Hálózat
Hasznos lenne egy szakmai hálózat felépítése az IKSZ koordinátorok számára, illetve ettől függetlenül vagy közösen, azon fogadószervezetek számára, akik nyitottak a tapasztalatcserére és a közös gondolkodásra. Amennyiben a hálózat felépítése és működtetése túl nagy kihívás, már az alkalmankénti találkozók is hasznosak lehetnek.
Börzék
Nagy energia befektetést igényel, de a szervezeteket bemutató börzék szervezése segítheti a fiatalokat a megfelelő szervezet megtalálásában, valamint az olyan felhasználóbarát online platformok felépítése, ahol könnyen tájékozódhatnak a fogadószevezetekről.
Visszajelzés
Fontos lenne, hogy a diákok a feladatokkal és az egész IKSZ folyamattal kapcsolatban felkészítésben részesüljenek, valamint hogy a végén reflektálhassanak a tapasztalataikról. Hasznos lenne erre felépíteni egy rendszert, amiben ezek a visszajelzések megjeleníthetőek. Nagyobb ráfordítással, iskolai eseményeken a személyes élmények megosztásával tudnák ösztönözni és orientálni az IKSZet teljesítő tanulók azokat, akik még előtte állnak.